Sarkadi Luca
Vélemény:
Minden nap hálát adok életem eddigi legjobb döntésének, hogy rászántam magam erre a műtétre.

Számomra olyan lézerszeműnek lenni, mintha egy álomban lennék. Reggelente nem is merem kinyitni a szemem, mert attól félek, hogyha megteszem akkor újra homályosan fogok látni.

A műtét előtt szinte mindig kontaktlencsét használtam, mert az adta meg a szabadságérzetet, amit egy szemüveggel sosem lehet megtapasztalni. Viszont a lencsétől is a nap végére el kellett köszönnöm és akkor visszatért a szemüveg használata.

Meguntam azt, hogy az életben hátráltat a rossz látásom, azt hogy sport közben folyamatosan arra kell koncentrálni, hogy nehogy véletlenül leessen a szemüvegem és azt hogy nem tudok gyönyörködni az élet minden pillanatában. Az, hogy reggel nem tudom élvezni a napfelkeltét ,ahogy besüt a Nap a szobába és ezek az apró gyönyörűségek hiánya az életemben sokkal boldogtalanabbá tett. Viszont megelégeltem ezt a tehetetlenséget és úgy döntöttem, többé nem akarom hogy a szemem hátráltasson bármiben is, ezért belevágtam a lézeres látásjavításba.

A műtét napján reggel kikelve az ágyból rá kellett döbbennem arra, hogy 24 óra múlva ilyenkor nem kell az éjjeliszekrényen heverő szemüvegért nyúlnom és ettől a gondolattól már jobban éreztem magam. A műtét előtti percekben és a műtét alatt nem izgultam. Rettegtem. Féltem attól, hogy mi lesz ha mégsem sikerül a műtét? Viszont kétségeim a beavatkozás után eloszlottak, mert bár kicsit fátyolosan, de végre szemüveg nélkül nem csak homályos foltokat és körvonalakat érzékeltem, hanem élesen LÁTTAM.

Ettől a pillanattól kezdve pedig új időszámítás kezdődött az életemben. Talán túlzás, de én azt mondom, hogy a műtét után minden megváltozott. Véleményem szerint a szemünk világára mindennél jobban kell vigyáznunk, mert ez egy óriási kincs az életben. A műtét másnapjától kezdve máshogy viszonyulok az élethez, azóta minden apró dolognak örülni tudok: gyönyörködök a természetben, a napfelkeltében, a színekben, az emberekben és élvezem azt hogy teljesen felszabadult lehetek.

Minden nap hálát adok életem eddigi legjobb döntésének, hogy rászántam magam erre a műtétre. Valamint hálás vagyok a BSZK összes munkatársának, hogy olyan türelmesek,barátságosak,segítőkészek,empatikusak, hiszen nélkülük ez az egész folyamat nem telt volna zökkenőmentesen, nem éreztem volna magam biztonságban és nem lettem volna körülvéve csodálatos szívű emberekkel.

Köszönöm:)

Mondja el ön is a véleményét!