Az Ön szeme egészséges, mindössze a szaruhártya görbületének és a szemgolyó hosszának aránya tér el az
optimálistól. Ez a kisfokú eltérés eredményezi azt, hogy korrekció nélkül nem lát élesen, és csak szemüveg
vagy kontaktlencse segítségével lát igazán jól. Ebben az esetben nagy valószínűséggel arra is lehetőség van,
hogy egy különleges lézer, az ún. excimer lézer segítségével is korrigálható legyen a látása. A lézeres
látásjavítás során a szaruhártya alakját, görbületét változtatjuk meg úgy, hogy az képes legyen a jó
fókuszálásra, és az éles látás biztosítására.
Tudományos háttér
A jól látó szem optikai rendszere úgy működik, hogy a szembe jutó fényt a szaruhártya és a szemlencse
megtöri, fókuszálja, és azt a retinára irányítja. A retinában keletkezett ingerület hatására aztán az agy
megfelelő részén keletkezik az a kép, amelyet a mi „látásként” érzékelünk.
Amennyiben a szem optikai rendszere nem működik tökéletesen, akkor a szembe jutó fény nem a retinára vetül,
hanem a retina elé, vagy mögé, és ebben az esetben nem tud éles kép keletkezni az agyban, homályosan látunk.
Ilyen esetekben beszélünk fénytörési hibákról.
A lézeres látásjavítás során úgy korrigáljuk a szem fénytörési hibáját, hogy megváltoztatjuk a szaruhártya
alakját. Így az már képes lesz arra, hogy a fényt a retinára fókuszálja, és így éles képet láthassunk. Az
excimer lézer képes arra, hogy akár 1 mikrométernyi (1 mikrométer = a milliméter ezredrésze) lépésekben
módosítsa a szaruhártya felszínét, így nagyon finom hibák korrekciójára is képes, függetlenül attól, hogy
rövidlátás, távollátás, asztigmia, vagy akár ezek kombinációja is áll fenn.
A szem normál működése során a távolban lévő tárgyról érkező fény megtörik a szaruhártyán és
a szemlencsén, majd ezt követően a retinára, az éleslátás területére vetül.
Távollátás
A távollátás, más néven hypermetropia akkor jön létre, amikor a szaruhártya túl
lapos,
vagy a szemtengely hossza túl rövid. Ezekben az esetekben a szembe érkező
fénysugarak
nem törnek meg eléggé, hogy a retina szintjén találkozzak össze, hanem a fénysugarak
a
retina mögött fognak összeérni.
Fiatalabb korban a távollátó ember akár szemüveg nélkül is jól láthat, mert a szem
képes
alkalmazkodni, de szemüveget vagy kontaktlencsét ebben az esetben is szükséges
hordani a
szemizmok kímélése miatt. Később, vagy ha a távollátó dioptria nagyobb, akkor már
fiatalabb korban is a közeli tárgyak homályosabban tűnnek, mint a távoli tárgyak.
Például, amikor valaki a szabadban tartózkodik, akkor az ember mellett ülő személy
homályos, a táj azonban élesen látszik. Abban az esetben, ha súlyosabb a távollátás,
akkor a közeli, és a távoli tárgyak is homályosan fognak látszani.
A lakosság körülbelül 10%-ának van valamilyen fokú távollátása. Sokkal ritkábban
fordul
elő, mint a rövidlátás, és előfordulása a korral együtt fokozódik.
A távollátók számára felírt tipikus szemüveg a pozitív előjellel felírt lencse.
Amikor valaki távollátó, akkor a fénysugarak a retina mögött
fókuszálódnak, nem pedig a retinán.
Tudományos háttér
Hasonlóan a rövidlátáshoz, ill. az astigmiához a távollátás is kezelhető bizonyos
sebészeti eljárásokkal, pl. a személyre szabott LASIK szemműtéttel, szemüveggel, ill.
kontaktlencsével. A lézerkezelés során a szaruhártya alakját úgy változtatjuk meg, hogy
a fénytörési képessége növekedjen, és így képessé váljon arra, hogy a fénysugarakat a
retinára fókuszálja.
A betegség, tünetek leírása önmagában nem alkalmas diagnózis felállítására, nem helyettesítheti a szakorvossal történő konzultációt. Ha bármilyen betegség gyanúja felmerül, kérjük egyeztessen kezelőorvosával!
Rövidlátás
A rövidlátás, más néven myopia, akkor jön létre, amikor a szembe érkező fénysugarak túl
nagyfokú törést szenvednek, aminek következtében a retina előtt találkoznak össze. A
rövidlátás esetén vagy a szemgolyó hossza fokozottabb a normálisnál, vagy a szaruhártya
(cornea) domborulata fokozódik. Ennek következtében a nézett tárgyakról keletkezett kép
nem
a retinára fókuszálódik.
Mikor valaki rövidlátó, akkor a távoli tárgyakat elmosódottan látja. Az elmosott, távoli
tárgyak élesebbé válnak, amikor az ember hunyorog.
Ha valaki rövidlátó, akkor pl. az iskolában a padon lévő könyvet, ill. a mellette ülő
diákot élesen látja, viszont a táblára írt szöveg, ill. a tanár homályos lesz.
A rövidlátás a leggyakoribb fénytörési eltérés. Körülbelül a lakosság 25%-át érinti.
Leggyakrabban gyerekkorban alakul ki. Gyakran az eltérés első jele akkor mutatkozik,
amikor a szülők rájönnek, hogy gyerekük az iskolában nem látja élesen a táblát. A
rövidlátás általában fokozódik serdülőkor alatt, majd stabilizálódik a korai
felnőttkorban.
Egyes esetekben a rövidlátás öröklődhet. Astigmiával kombinálódhat, de asztigmia nélkül
is előfordulhat.
A rövidlátók számára felírt tipikus szemüveg a negatív előjellel felírt lencse.
A RÖVIDLÁTÁS KEZELÉSE:
A rövidlátás kezelése különböző tényezőktől függ, pl. a páciens korától,
foglalkozásától, hobbijától.
Hasonlóan a távollátáshoz, ill. az astigmiához, a rövidlátás is kezelhető bizonyos
sebészeti eljárásokkal, pl. a személyre szabott LASIK szemműtéttel, szemüveggel, ill.
kontaktlencsével.
A lézeres kezelés során a cél az, hogy a szaruhártya törőereje csökkenjen, és így a
tárgyak képe a retinára fókuszálódjon.
A betegség, tünetek leírása önmagában nem alkalmas diagnózis felállítására, nem helyettesítheti a szakorvossal történő konzultációt. Ha bármilyen betegség gyanúja felmerül, kérjük egyeztessen kezelőorvosával!
Astigmia
Astigmia esetén a távoli és a közeli tárgyak is elmosódottan látszanak. Ez általában
akkor következik be, amikor a szaruhártya egyik irányba gömbölyűbb, míg a másik irányba
laposabb görbülettel rendelkezik. Az emiatt létrejövő szabálytalan forma miatt a szembe
érkező fénysugarak több pontban egyesülnek, nem egy pontban a retinán, ahogy normálisan
kellene.
Amikor valakinek astigmiája van, akkor a szem szabálytalan alakja miatt a szembe érkező
fénysugarak nem egy pontban találkoznak.
Az asztigmia nagyon gyakori, körülbelül négy emberből egyet érint, s leggyakrabban már
születéskor jelen van. Amikor valami rövidlátó, vagy távollátó, akkor jó esélye van,
hogy astigmiája is legyen. Kisfokú asztigmia normálisnak tekinthető és nem igényel
korrekciót.
Kevert asztigmia esetén rövidlátás és távollátás egyszerre fordul elő. A refrakciós
eltérések ilyen kombinációja következtében minden tárgy homályosan látszik.
Astigmia esetén a megjelölt refrakciós hiba tartalmazza a lencse erősségét, és az
eltérés fokát is.
ASTIGMIA KEZELÉSE
Hasonlóan a rövidlátáshoz és a távollátáshoz az asztigmia is kezelhető bizonyos sebészeti
eljárásokkal, pl. a személyre szabott LASIK szemműtéttel, szemüveggel, ill.
kontaktlencsével.
A betegség, tünetek leírása önmagában nem alkalmas diagnózis felállítására, nem helyettesítheti a szakorvossal történő konzultációt. Ha bármilyen betegség gyanúja felmerül, kérjük egyeztessen kezelőorvosával!