A szem normál működése során a távolban lévő tárgyról érkező fény megtörik a szaruhártyán és a szemlencsén, majd ezt követően a retinára, az éleslátás területére vetül.
Az Ön szeme egészséges, mindössze a szaruhártya görbületének és a szemgolyó hosszának aránya tér el az optimálistól. Ez a kisfokú eltérés eredményezi azt, hogy korrekció nélkül nem lát élesen, és csak szemüveg vagy kontaktlencse segítségével lát igazán jól. Ebben az esetben nagy valószínűséggel arra is lehetőség van, hogy egy különleges lézer, az ún. excimer lézer segítségével is korrigálható legyen a látása. A lézeres látásjavítás során a szaruhártya alakját, görbületét változtatjuk meg úgy, hogy az képes legyen a jó fókuszálásra, és az éles látás biztosítására.
Kérjen időpontot online! Írja meg nekünk, hogy milyen problémára szeretne megoldást, kollégáink a megfelelő szemész szakorvoshoz adnak időpontot Önnek!
Szemünk korának és állapotának megfelelően eltérő látásjavító megoldás javasolt. Kiváló látásélmény, tapasztalt sebészek, világszínvonalú műszerek, modern műtők.
Tovább olvasokA jól látó szem optikai rendszere úgy működik, hogy a szembe jutó fényt a szaruhártya és a szemlencse megtöri, fókuszálja, és azt a retinára irányítja. A retinában keletkezett ingerület hatására aztán az agy megfelelő részén keletkezik az a kép, amelyet a mi „látásként” érzékelünk.
Amennyiben a szem optikai rendszere nem működik tökéletesen, akkor a szembe jutó fény nem a retinára vetül, hanem a retina elé, vagy mögé, és ebben az esetben nem tud éles kép keletkezni az agyban, homályosan látunk. Ilyen esetekben beszélünk fénytörési hibákról.
A lézeres látásjavítás során úgy korrigáljuk a szem fénytörési hibáját, hogy megváltoztatjuk a szaruhártya alakját. Így az már képes lesz arra, hogy a fényt a retinára fókuszálja, és így éles képet láthassunk. Az excimer lézer képes arra, hogy akár 1 mikrométernyi (1 mikrométer = a milliméter ezredrésze) lépésekben módosítsa a szaruhártya felszínét, így nagyon finom hibák korrekciójára is képes, függetlenül attól, hogy rövidlátás, távollátás, asztigmia, vagy akár ezek kombinációja is áll fenn.
A szem normál működése során a távolban lévő tárgyról érkező fény megtörik a szaruhártyán és a szemlencsén, majd ezt követően a retinára, az éleslátás területére vetül.
A távollátás, más néven hypermetropia akkor jön létre, amikor a szaruhártya túl lapos, vagy a szemtengely hossza túl rövid. Ezekben az esetekben a szembe érkező fénysugarak nem törnek meg eléggé, hogy a retina szintjén találkozzak össze, hanem a fénysugarak a retina mögött fognak összeérni.
Fiatalabb korban a távollátó ember akár szemüveg nélkül is jól láthat, mert a szem képes alkalmazkodni, de szemüveget vagy kontaktlencsét ebben az esetben is szükséges hordani a szemizmok kímélése miatt. Később, vagy ha a távollátó dioptria nagyobb, akkor már fiatalabb korban is a közeli tárgyak homályosabban tűnnek, mint a távoli tárgyak.
Például, amikor valaki a szabadban tartózkodik, akkor az ember mellett ülő személy homályos, a táj azonban élesen látszik. Abban az esetben, ha súlyosabb a távollátás, akkor a közeli, és a távoli tárgyak is homályosan fognak látszani.
A lakosság körülbelül 10%-ának van valamilyen fokú távollátása. Sokkal ritkábban fordul elő, mint a rövidlátás, és előfordulása a korral együtt fokozódik.
A távollátók számára felírt tipikus szemüveg a pozitív előjellel felírt lencse.
Hasonlóan a rövidlátáshoz, ill. az astigmiához a távollátás is kezelhető bizonyos sebészeti eljárásokkal, pl. a személyre szabott LASIK szemműtéttel, szemüveggel, ill. kontaktlencsével. A lézerkezelés során a szaruhártya alakját úgy változtatjuk meg, hogy a fénytörési képessége növekedjen, és így képessé váljon arra, hogy a fénysugarakat a retinára fókuszálja.
A betegség, tünetek leírása önmagában nem alkalmas diagnózis felállítására, nem helyettesítheti a szakorvossal történő konzultációt. Ha bármilyen betegség gyanúja felmerül, kérjük egyeztessen kezelőorvosával!
A rövidlátás, más néven myopia, akkor jön létre, amikor a szembe érkező fénysugarak túl nagyfokú törést szenvednek, aminek következtében a retina előtt találkoznak össze. A rövidlátás esetén vagy a szemgolyó hossza fokozottabb a normálisnál, vagy a szaruhártya (cornea) domborulata fokozódik. Ennek következtében a nézett tárgyakról keletkezett kép nem a retinára fókuszálódik.
Mikor valaki rövidlátó, akkor a távoli tárgyakat elmosódottan látja. Az elmosott, távoli tárgyak élesebbé válnak, amikor az ember hunyorog.
Ha valaki rövidlátó, akkor pl. az iskolában a padon lévő könyvet, ill. a mellette ülő diákot élesen látja, viszont a táblára írt szöveg, ill. a tanár homályos lesz.
A rövidlátás a leggyakoribb fénytörési eltérés. Körülbelül a lakosság 25%-át érinti. Leggyakrabban gyerekkorban alakul ki. Gyakran az eltérés első jele akkor mutatkozik, amikor a szülők rájönnek, hogy gyerekük az iskolában nem látja élesen a táblát. A rövidlátás általában fokozódik serdülőkor alatt, majd stabilizálódik a korai felnőttkorban.
Egyes esetekben a rövidlátás öröklődhet. Astigmiával kombinálódhat, de asztigmia nélkül is előfordulhat.
A rövidlátók számára felírt tipikus szemüveg a negatív előjellel felírt lencse.
A rövidlátás kezelése különböző tényezőktől függ, pl. a páciens korától, foglalkozásától, hobbijától.
Hasonlóan a távollátáshoz, ill. az astigmiához, a rövidlátás is kezelhető bizonyos sebészeti eljárásokkal, pl. a személyre szabott LASIK szemműtéttel, szemüveggel, ill. kontaktlencsével.
A lézeres kezelés során a cél az, hogy a szaruhártya törőereje csökkenjen, és így a tárgyak képe a retinára fókuszálódjon.
A betegség, tünetek leírása önmagában nem alkalmas diagnózis felállítására, nem helyettesítheti a szakorvossal történő konzultációt. Ha bármilyen betegség gyanúja felmerül, kérjük egyeztessen kezelőorvosával!
Asztigmia esetén a távoli és a közeli tárgyak is elmosódottan látszanak. Ez általában akkor következik be, amikor a szaruhártya egyik irányba gömbölyűbb, míg a másik irányba laposabb görbülettel rendelkezik. Az emiatt létrejövő szabálytalan forma miatt a szembe érkező fénysugarak több pontban egyesülnek, nem egy pontban a retinán, ahogy normálisan kellene.
Amikor valakinek asztigmiája van, akkor a szem szabálytalan alakja miatt a szembe érkező fénysugarak nem egy pontban találkoznak.
Az asztigmia nagyon gyakori, körülbelül négy emberből egyet érint, s leggyakrabban már születéskor jelen van. Amikor valami rövidlátó, vagy távollátó, akkor jó esélye van, hogy asztigmiája is legyen. Kisfokú asztigmia normálisnak tekinthető és nem igényel korrekciót.
Kevert asztigmia esetén rövidlátás és távollátás egyszerre fordul elő. A refrakciós eltérések ilyen kombinációja következtében minden tárgy homályosan látszik.
Asztigmia esetén a megjelölt refrakciós hiba tartalmazza a lencse erősségét, és az eltérés fokát is.
Hasonlóan a rövidlátáshoz és a távollátáshoz az asztigmia is kezelhető bizonyos sebészeti eljárásokkal, pl. a személyre szabott LASIK szemműtéttel, szemüveggel, ill. kontaktlencsével.
A betegség, tünetek leírása önmagában nem alkalmas diagnózis felállítására, nem helyettesítheti a szakorvossal történő konzultációt. Ha bármilyen betegség gyanúja felmerül, kérjük egyeztessen kezelőorvosával!
