Mi lehet az oka a közeli látás romlásának 40 éves kor felett?
2022. 01. 13.
Az idő előrehaladtával bizony sokan elkezdik észlelni magukon azt a kellemetlen tünetet, hogy közelre már nem látnak olyan jól, mint korábban. A legtöbben elsők között azt tapasztalják, hiába szeretnének egy jó könyv, vagy újság elé leülni olvasni, a betűket már csak homályosan, életlenül látják. Ennek eredményeképp általában inkább nem is választunk már magunknak könyvet lefekvés előttre, hiszen szemünket megviseltnek, fáradtnak érezzük, sőt akár még fejfájást is tapasztalhatunk. Sajnos a presbyopia, vagyis közeli látásromlás egy olyan jelenség az emberek életében, ami kérlelhetetlenül bekövetkezik. Jellemzően 40 éves kor felett fokozatosan észlelhető a közeli fókusz romlása.
Talán nem csak ismeretlennek hangzik a presbyopia elnevezés, de egy kicsit rémisztő is lehet amikor először találkozunk vele. Ám nem kell megijedni, hiszen igazából csak „öregszeműséget” takar. Valójában ez egy fiziológiai folyamat elnevezése, ami a kor előrehaladtával egyszerűen csak megtörténik, hasonlóan a ráncosodáshoz vagy az őszüléshez. Ebből kifolyólag kár lenne tehát úgy tekinteni a presbyopia-ra, mint egy szemet érintő betegségre. Sajnálatos módon ezzel a közeli látásromlással idővel mindenki találkozni fog még akkor is, ha egész életében jól látott mindenféle segédeszköz nélkül.
Mi áll a háttérben?
Erre a kérdésre a választ a Budai Szemészeti Központ szemész szakorvosától, Dr. Lendvai Zsanettől kapjuk most meg: “Az öregedés folyamata során a szemlencse már nem tud elég rugalmas lenni, és közelre fókuszáláskor már nem lesz képes kellőképpen domborodni. Ennek következménye, hogy homályosnak látjuk a közvetlenül előttünk lévő dolgokat (20-40cm). Szerencsére nincsenek nagyobb „veszélyben” azok az emberek, akiknek korábban bármilyen látási problémája, szemet érintő betegsége volt, ezek a nehézségek nincsenek hatással a presbyopia idő előtti megjelenésére. Azoknál, akik rövidlátók jellemzően inkább késik pár évet a probléma kialakulása (50-52 éves korig tolódik ki), mert az agy a rövidlátással kompenzálja a közeli látás romlását.
A közeli látásromlás általában 40 éves kor felett jelentkezik, de sajnos egyesek már 35 éves kor környékén is tapasztalhatják magukon azt, hogy nem tudnak megfelelően közelre fókuszálni. Az idő előrehaladtával a szemek fokozottan érzékenyebbek lesznek a tükröződésre és a fényre is. A presbyopia folyamata nagyjából 60 éves kor környékén ér véget, vagyis az a dioptria lesz majd szükséges az olvasószemüveghez a későbbiekben, amit addigra használunk az olvasáshoz.
Milyen lehetőségek vannak persbyopia esetén?
1. Az egyik legkézenfekvőbb megoldást a progresszív lencsés szemüveg kínálja akkor, ha a közeli látásromlást tapasztalja magán valaki. A multifokális lencsék használatával nem csak tisztán fogunk újra látni közelre, de távolra is tökéletes lesz a látóélesség.
2. Megfelelő megoldást kínálhat még a bifokális lencsével ellátott szemüveg is, amivel ugyan mind távolra, mind pedig közelre jól fogunk látni, ám a középtávolság (vagy monitor távolság) esetében már nem lesz vele tökéletes a látás.
3. Abban az esetben, ha nincs semmilyen egyéb látást érintő problémánk „csak” a presbyopia, akkor mindössze egy jó olvasószemüveget kell beszereznünk ahhoz, hogy jól tudjunk közelre is fókuszálni. Segítségével a kisbetűk újra kitisztulnak olvasás közben. E akkor is remek megoldást kínál, ha kontaktlencse szükséges a jó távoli látáshoz.
4. Lehetőség van még a presbyopia kezelésére a lézeres szemműtéttel is. A lézeres műtéttel ki lehet tolni az olvasószemüveg szükségességét nagyjából 55 éves korig, ám teljesen elhagyni a használatát így se lehet majd. Az operáció során eltérően fogják a két szemet kezelni. A szaruhártyát a domináns szem esetében úgy fogják beállítani, hogy távolra lásson majd vele élesen a páciens, a másik szemet pedig úgy, hogy közelre tudjon jól fókuszálni. Ennek hatására az agy a két eltérő látást összerakja, és távolra, valamint közelre is élesen képet ad a beavatkozást követően. Sajnos ez a lehetőség nem mindenkinél hozhatja meg a várt eredményt, éppen ezért célszerű szakemberrel konzultálni egy látásjavító központban annak érdekében, hogy megtudjuk alkalmasak vagyunk-e erre a típusú lézeres műtétre. Azt is érdemes mérlegelni, hogy a kezelést követően a távoli látásunkat kicsit gyengébbnek fogjuk érezni.
5. Végül pedig megoldást jelenthet az egyik legközkedveltebb korrekciós eljárás, amellyel remekül kezelhető a presbyopia. A látásjavító szemlencse műtét azonos technikára épül, mint a szürkehályog operáció. Ez az eljárás egy hosszú távú megoldást kínál, és nem csak tüneti enyhítést, mint amit a kontaktlencsével és a szemüveggel lehet elérni. A műtét során ultrahangos technikával cserélik a páciens szemlencséjét monofokális, EDOF vagy trifokális műlencsére. A trifokális lencse előnye, hogy tökéletes lesz a látás távolra, közelre és a köztes távolságra is, aminek köszönhetően az esetek túlnyomó többségében semmilyen látást javító segédeszközre nem lesz szükség az operáció után. Az EDOF lencse segítségével közép távolságra, illetve távolra is élesen fog látni a páciens, azonban közelre olvasószemüvegre lesz szükség. A monofokális lencsével csak egy bizonyos fókusztávolságra lesz megfelelő a látás (távolra vagy közelre), a többi esetben pedig szemüveg fog kelleni az éleslátás érdekében. Például, ha a műtét során a távoli látást hozzák helyre, akkor vezetéskor vagy a televízió nézés közben tökéletesen fogunk látni, de olvasáshoz, számítógép használathoz már kelleni fog a szemüveg. Amennyiben a közeli látást korrigálják az eljárás során, akkor pont a fordítottja történik és vezetés közben, TV nézéshez lesz szükséges hordani a szemüveget. Látásjavító műlencse műtét abban az esetben javasolt, ha már nem csak olvasáshoz, de távolra is érez látásromlást.
Felhasznált szakirodalom:
https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/30244049/
https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/30722817/