Lehet-e katona, rendőr, akinek rossz a szeme vagy lézeres szemműtétje volt?

2024. 02. 19.

Sok gyermek álmodik róla, hogy felnőtt korában rendőr vagy katona lesz. Megakadályozhatja az álmok teljesülését, ha valakinek rossz a látása? Dolgozhat fegyveres rendvédelmi szervnél, aki szemüveges? És aki csak szemüveges volt, de már anélkül is jól lát, mert lézeres szemműtéten esett át? 

Miért fontos a jó látás a katonáknak, rendőröknek?

Mindamellett, hogy a rendvédelmi szolgálatos megfelelően képzett egy adott feladat teljesítéséhez, valamint megfelelő fizikai, pszichológiai és általános egészségi állapotban van, az optimális látás és hallás kulcsfontosságú eleme a katonai és rendőri készültségnek. A látás és a hallás is rendkívül fontos a pontos helyzetfelismeréshez.

Az amerikai katonaság látással kapcsolatos vizsgálatai azt találták, hogy a látókéreg a szemből és a fülből érkező jeleket is felhasználja, amikor a világot szemléli. Más érzékszervekkel (szaglás, ízlelés, érintés) ellentétben a látás és a hallás, lehetővé teszik, hogy akár már nagyon távolról érzékeljük a fenyegetést. Érdekesség, hogy a kutatások azt találták, hogy az agynak intenzívebben kell dolgoznia, hogy halljon, amikor nem látjuk, amit hallunk.1

Lehet-e katona vagy rendőr, akinek lézeres szemműtétje volt?

De valójában kinek van szüksége szemüvegre, kontaktlencsére?

Szemüveggel vagy kontaktlencsével abban az esetben szükséges a látást korrigálni, ha valaki rövidlátó, távollátó, vagy asztigmiája (cilinder dioptrája) van

Lehet-e katona vagy rendőr, aki nem lát jól?

A látásképesség szűrése a rendvédelmi szervek alkalmassági vizsgálatának fontos eleme. De mik azok a vizuális észleléssel kapcsolatos értékek, melyek alkalmassá vagy alkalmatlanná tesznek valakit katonai és rendőri szolgálatra?2

  • Kizáró ok, ha valakinek +6,00 és –6,00 dioptriánál erősebb szemüveg vagy kontaktlencse viselése javasolt a megfelelő látásélességhez.
  • A következő látásjavító műtétek után azonban el lehet látni a rendvédelmi szolgálatot a gyógyulási idő letelte után:
    • Radiális keratotómia (gyémántkéses vagy orosz eljárás) után 6 hónappal
    • Egyéb látásjavító műtét után 2 hónappal
Vagyis műlencse (IOL vagy RLE), szembe ültethető kontaktlencse (ICL) és lézeres szemműtétet követően 2 hónappal lehet jelentkezni felvételre fegyveres rendvédelmi szervhez. Így, ha valakinek magas dioptriája van, de alkalmas valamilyen látásjavító műtétre, akkor nem kell elvetni a rendvédelmi szervnél induló karrier lehetőségét, hiszen a beavatkozás után alkalmas lehet a szolgálatra.

Azonban nem csak a fénytörési hiba befolyásolja a szemészeti alkalmasságot a rendvédelmi szerveknél. További szemészeti problémák, melyek alkalmatlanná teszik a jelentkezőt a fegyveres rendvédelmi szolgálatra:2

  • A két szem látásélessége korrekcióval rosszabb, mint 50%
  • Retinaleválás esetén, kivéve ha műtéttel sikeresen kezelték a problémát
  • Terápiára nem reagáló vagy rendszeres ismétlődő látóideg gyulladás (neuritis optica)
  • Lagophtalmus (a beteg nem tudja teljesen becsukni a szemét)

Milyen látásprobléma kezelhető látásjavító szemműtéttel?

Rövidlátás, távollátás, vagy asztigmia esetén is alkalmazható látásjavításra a lézeres szemműtét, és a műlencse műtétek, ha a páciens megfelel a feltételeknek. A lézeres beavatkozás feltételeiről itt, a lencseműtét alkalmassági kritériumairól pedig itt olvashat.

A látásjavító szemműtétek hosszútávú megoldást jelenthetnek azok számára is, akik a hétköznapokban szeretnének jobban látni,  és azoknak is, akiknek a munkájuk során van szükségük megfelelő látásra.

Milyen látásjavító szemműtétek léteznek? Fontos-e, hogy melyiket választja, aki katonának, rendőrnek készül?

A jelenleg hatályos BM rendelet2 szerint nincs jelentősége, hogy a látásjavító szemműtétet mely technológiával végezték, ha a végeredmény megfelelő. Gyógyulás szempontjából azonban vannak különbségek, valamint az életkor is meghatározza mely kezelés jöhet szóba, így érdemes tájékozódni, mielőtt kezelést választunk.

  • A radiális keratotómia egy régi eljárás, a lézeres szemműtétek megjelenése előtt volt elterjed megoldás. Ma már nem nagyon alkalmazzák, mert eredménye sokkal kevésbé kiszámítható, mint a lézeres szemműtété és az idő előrehaladtával a beavatkozással okozott szaruhártya hegek jelentősen ronthatják a látást.
  • A lézeres látásjavító műtéteket 55 éves korig javasolják, ezeknek három csoportját kell elkülönítenünk:
    1. Lenticularis KLEx műtétek (keratorefractive lenticule extraction). Ilyen a SMILE, CLEAR, SIKK Smartsight, stb. Ezek a legmodernebb lebeny nélküli beavatkozások, melyeknél a látásélesség azonban sokkal lassabban stabilizálódik, mint a lebenyes eljárásoknál. A KLEx beavatkozás során a szaruhártyában lézer segítségével kialakítanak egy lencseszerű képződményt, melyet a szaruhártyán ejtett 2-4 mm-es bemetszésen keresztül eltávolítanak.
    2. Lebenyes kezelések (FEMTOLASIK, LASIK): Lebenyes eljárás esetében a szaruhártyában (lézerrel vagy egy mikrosebészeti eszközzel) lebenyt képeznek, ezt felhajtva a szaruhártya harmadik rétegében megtörténik a dioptria korrekció.
    3. Felszíni kezelések (PRK, Zero-Touch): Itt sincs lebenykészítés. A szaruhártya felső hámrétegét a sebész eltávolítja egy speciális sebészi kés vagy lézer segítségével majd a lézer korrigálja a dioptriát a szaruhártya harmadik rétegben. 

Látásregenerálódás szempontjából a lebenyes technika sokkal előnyösebb, hiszen az esetek többségében mindössze néhány napot vesz igénybe a jó látás kialakulása, ezzel szemben a KLEx esetében néhány hét, felszíni technika esetében akár 1-2 hónap is lehet a végleges éleslátás kialakulása. Az olyan beosztásoknál, ahol ütés érheti a szemet/fejet mégis a nem lebenyes eljárások a biztonságosabbak. Több szempontot is érdemes tehát megvizsgálni mikor arról dönt, hogy melyik eljárást választja, aki rendvédelmi pályára készül.

  • Az ICL (Implantable Collamer Lenses) szembe ültethető kontaktlencse biztonságos, egyre szélesebb körben elterjedt látásjavító kezelés, mely kb. 22-40 éves kor között kínál optimális látásjavító megoldást azok számára, akik bizonyos okokból nem  alkalmasak lézeres szemműtétre. Az eljárás során a műlencse a szem belsőbb rétegébe kerül beültetésre a saját szemlencsénk és a szaruhártya közötti részbe. Ez a megoldás hosszú távon kínál jó látást, de egy újabb operációval bármikor véglegesen eltávolítható, ha a páciens élethelyzete vagy egészségi állapota úgy kívánja.
  • Az mű(szem)lencse (IOL – Intraocular Lens, RLE – Refractive Lens Exchange) egy akril anyagból készülő műlencse, mellyel a sebész a saját szemlencsét helyettesíti látásjavító céllal, esetleg azért, hogy a szürkehályog okozta rossz látást megszüntesse. A beavatkozás alapvetően 45-50 éves kor után javasolt és attól függően, hogy milyen tulajdonságú lencsét ültetnek be, különböző távolságokra nyerhető vissza a jó látás.

Forrás:

1https://www.health.mil/News/Articles/2021/05/26/How-vision-and-hearing-contribute-to-service-members-readiness

245/2020. (XII. 16.) BM rendelet a belügyminiszter irányítása alatt álló egyes rendvédelmi feladatokat ellátó szerveknél foglalkoztatott hivatásos állomány és rendvédelmi igazgatási alkalmazotti állomány alkalmassági vizsgálatáról

Kép: frimufilms – Freepik