A szemhéjcsüngés kifejezés hallatán kétféle dologra is gondolhatunk. Amikor csak a szemhéj bőre ereszkedik meg, dermatochalasisról beszélünk. Amikor a szemhéjemelő izom vagy annak beidegzése érintett, a szemhéj a normálisnál alacsonyabb pozícióban helyezkedik el. Ilyenkor részben vagy akár teljesen is takarhatja a pupillát, korlátozhatja a látást.
A ptosis lehet veleszületett, de később is kialakulhat az élet folyamán. Egészséges személyeknél a felső szemhéj 1-2 mm-rel fedi a szaruhártya felső szélét. Ha a felső szemhéj ennél lejjebb helyezkedik el, akkor ptosisról (szemhéjcsüngés) beszélünk.
Kérjen időpontot online! Írja meg nekünk, hogy milyen problémára szeretne megoldást, kollégáink a megfelelő szemész szakorvoshoz adnak időpontot Önnek!
A veleszületett szemhéjcsüngés vagy már születéskor látható, vagy az első életév folyamán jelenik meg. Ennek leggyakoribb oka a szemhéjemelő izom alulfejlettsége.
Veleszületett szemhéjcsüngés esetén kiemelten fontos a korán elvégzett gyermekszemészeti vizsgálat, hiszen a felső szemhéj eltakarhatja a látótengelyt, amely a gyakran társuló fénytörési hibákkal együtt tompalátáshoz vezethet. A tompalátás hatékonyan csak kisgyermekkorban kezelhető.
A szerzett ptosis leggyakrabban korral járó elváltozás, de hosszú évekig tartó kontaktlencse viselés vagy baleset hatására is kialakulhat.
Ritkábban idegrendszeri vagy genetikai eltérés is okozhat szemhéjcsüngést. A genetikai eredetű ptosis nem feltétlenül mutatkozik meg születéskor vagy akár gyermekkorban sem, későbbi életkorban is megjelenhet.
A szemhéjcsüngés súlyossága szerint lehet:
Ha orvosa indokoltnak látja, dönthet műtéti korrekció mellett, ami nem csak a beteg látásélményét javítja, de esztétikailag is jelentős változást eredményez. A Budai Szemészeti Központban Dr. Antus Zsuzsanna végez ptosis korrekciót, kötőhártya felőli megközelítésből. Ez az új sebészeti eljárás megoldást nyújthat azoknak, akiknek valamilyen oknál fogva, nem megfelelően működik a szemhéjemelő izmuk és a helyreállító beavatkozás után szeretnék elkerülni a látható hegeket.
Ha kötőhártya felőli beavatkozásra kerül sor, a páciens először érzéstelenítő cseppet és helyi infiltrációs érzéstelenítést kap (injekció formájában).
Az operatőr a szemhéj kifordítása után kötőhártya (conjunctiva) felőli megközelítésből a szemhéjemelő izmot (musculus levator palpebrae sup.) előrébb helyezi és belső varratokkal a szemhéj pillavázához (tarsus) rögzíti. Az előrébb helyezés és rögzítés révén az izom hatékonyabban működik, ezáltal emeli meg a szemhéjat.
A beavatkozás eredménye, a szemhéj műtét utáni helyzete a szemhéjemelő izom eredeti állapotától és a szemhéjcsüngés súlyosságától függ. A műtét egyedülállósága a korábbi kötőhártya felől végzett technikákkal szemben, hogy nem csonkító beavatkozás, mivel semmiféle szemhéjszövet nem kerül eltávolításra.
A beavatkozás biztonságos és látható heg nélkül gyógyul, ellentétben más műtéti eljárássokkal, amikor a szemhéj külső részén, a bőrön keresztül történik a bemetszés. A belső kötőhártyaseb magától gyógyul, nem kell varratot behelyezni.
A beavatkozás során sokkal kevesebb a roncsolás, mint bőr felől végzett műtétnél, ahol a szemhéj több rétegét is át kell vágni, mielőtt elérjük a szemhéjemelő izmot.
A kezelés gyermekek esetében csak altatásban végezhető (a Budai Szemészeti Központban jelenleg gyermekeken nem végezzük a beavatkozást). Felnőtteknél helyi érzéstelenítésben javasolt elvégezni, mert pontosabb eredmény érhető el, ha a pácienssel műtét közben tudjuk ellenőrizni a szemhéj magasságát, esetlegesen módosítani a varratok helyét.
A ptosis műtét után a következőket javasoljuk.
A Budai Szemészeti Központban Dr. Antus Zsuzsanna (szemész szakorvos, plasztikai sebész) végez ptosis korrekciós műtéteket, Magyarországon egyedülálló módon kötőhártya felőli, nem csonkító technikával, amelyet Angliában egy egyéves ösztöndíjprogram keretében sajátított el. A beavatkozást megelőzően szakorvosi konzultáció és vizsgálat szükséges, hiszen a ptosis műtét nem mindenki számára megfelelő megoldás. Ha szeretné megtudni az Ön esetében lehetséges-e a kezelés, foglaljon időpontot konzultációra!
*A betegség, tünetek leírása önmagában nem alkalmas diagnózis felállítására, nem helyettesítheti a szakorvossal történő konzultációt. Ha bármilyen betegség gyanúja felmerül, kérjük, egyeztessen kezelőorvosával!
Felhasznált irodalom:
A ptosis műtéttel kapcsolatos költségeket az Árlistában találja.
Olvassa el a leggyakrabban felmerülő kérdésekre adott válaszokat!
Amikor csak a szemhéj bőre ereszkedik meg, dermatochalasisról beszélünk. Ptosis esetében azonban a szemhéjemelő izom vagy annak beidegzése érintett, ilyenkor a szemhéj a normálisnál alacsonyabb pozícióban helyezkedik el.
A beavatkozás biztonságos és látható heg nélkül gyógyul, ellentétben más műtéti eljárássokkal, amikor a szemhéj külső részén, a bőrön keresztül történik a bemetszés. A belső kötőhártyaseb magától gyógyul, nem kell varratot behelyezni. A beavatkozás során sokkal kevesebb a roncsolás, mint bőr felől végzett műtétnél, ahol a szemhéj több rétegét is át kell vágni, mielőtt elérjük a szemhéjemelő izmot.
A szemhéjcsüngésnek létezik veleszületett formája, ilyenkor a születéskor, de legkésőbb az első életév betöltéséig megmutatkozik a probléma. Emellett később is kialakulhat az öregedés velejárójaként, hosszú évekig tartó kontaktlencse viselés vagy baleset, sérülés hatására is. Előfordul, hogy valamilyen idegrendszeri vagy genetikai eltérés okozza a szemhéjcsüngést, ám ez nem olyan gyakori.
A bőrfelesleg kimetszéskor (dermatochalasis) csak egy felszínes réteget érintünk és általában nem megyünk mélyebbre. Ptosis korrekciós műtétnél el kell jutni a mélyebben elhelyezkedő szemhéjemelő izomhoz, amely könnyebb és egyszerűbb a kötőhártya felől. Ha kívülről, a szemhéjbőr felől operálnánk a ptosist, akkor több réteget kellene átvágni a szemhéjemelő izom eléréséhez. Ez több traumával és fokozott hegesedéssel jár. Ezenkívül a bőr felől végzett műtéttel kevésbé esztétikus szemhéjkontúr érhető el.
