Látásvizsgálat vagy szemvizsgálat, mi a különbség?

2024. 05. 2.

Sokan hivatkoznak a szemvizsgálatra a látásvizsgálat szinonimájaként, vagy épp fordítva, de valójában két különböző dologról van szó. A látásvizsgálat csupán részét képezi a szemvizsgálatnak, ami egy jóval alaposabb felmérés, és a látórendszer teljes egészére kiterjed. Ha csupán szemüveget szeretnénk felíratni nem szükséges komplett szemvizsgálat, elegendő lehet egy látásvizsgálat is. (Kivéve gyermekek esetében első szemüveg felírásnál.) Ellenben, ha bármilyen szemészeti tünetet tapasztal, vagy csak régóta nem járt szemészeten, érdemes lehet elmenni egy szemvizsgálatra is.

Mi történik a látásvizsgálat során?

A látásvizsgálat célja, a személy fénytörési hibáinak feltárása, és a legjobb korrekció megtalálása, akár szemüveg vagy kontaktlencse formájában. A látásvizsgálatot általában nem szemész szakorvos, hanem optometrista szakember végzi. A látásvizsgálatra érdemes elhozni a már meglévő szemüveget, kontaktlencsét, ha van ilyen. Ha nem biztos benne, milyen dioptriás szemüveget hord jelenleg, optrometristák ennek megállapításában is tudnak segíteni. A látásvizsgálat több lépésből tevődik össze:

  • Először a refraktométer méri meg, hogy milyen dioptriára lenne szükség az éleslátáshoz. A mérés nem fájdalmas, érintésmentes. A páciensnek bele kell néznie a gépbe, és pár másodperc alatt meg is van az eredmény.
  • Ezt követi a tonométeres vizsgálat, ami a szemnyomást méri. A páciens szintén belenéz a gépbe, ami levegőt fúj a szemébe. Ez egy kissé kellemetlen érzés lehet, de csupán pár másodpercet vesz igénybe.
  • Ez után vízustábla olvasás következik, majd az optometrista különböző lencséket próbál a páciens szemére, hogy megállapítsa a számára legjobb korrekciót.
  • Előfordulhat térlátás, illetve színlátás vizsgálat is, de a lépések és azok hosszúsága rendelőtől/optikától függően eltérhet.

Szembetegségek - szemproblémák - lézere sezmműtét - kötőhártya gyulladás - keratoconus - szürkehályog műtét - szem betegségei

Milyen lépésekből áll egy szemvizsgálat?

Egy teljes körű szemvizsgálat alkalmával a szemész szakorvos nem csak a látásélességet, de a szem és a látórendszer egészségi állapotát is megvizsgálja. Ilyenkor fény derülhet különböző szembetegségek és rendellenességek meglétére is (zöldhályog, szürkehályog, retina problémák stb.), de a szem állapotából más belgyógyászi betegségekre is lehet következtetni, mint például a cukorbetegség, magas vérnyomás vagy más keringési problémák. Egy szemészeti vizsgálat több komponensből áll, és mindig a páciens adott problémájától függ, hogy pontosan milyen vizsgálatokra kerül sor. Ezek a komponensek a következők lehetnek:

  • Először a szemész szakorvos átnézi a páciens kórtörténetét, hogy annak fényében tudja megvizsgálni a szemét és a látását
  • Sor kerül a látásvizsgálatra, illetve a legjobb korrekció meghatározására is (hasonlóan a látásvizsgálat résznél leírtakhoz). A szemész a páciens látási igényét (munkavégzés, hobbi) figyelembe véve javasol korrekciós lehetőségeket: szemüveg, kontaktlencse, látásjavító szemműtét.
  • A binokuláris látás vizsgálata (a két szem együttes használatával való látás képessége), a szemek koordinációjára, a mélységérzékelésre és a szemmozgásokra, vagy bizonyos esetekben a szem-kéz koordinációra vonatkozik.
  • Színlátás vizsgálata (szemésztől és problémától függően opcionális)
  • A szem vizsgálata réslámpával, illetve pupillatágításban, ha indokolt a szemfenék állapotának tanulmányozása is (pl. lehetséges retina problémák esetén)
  • OCT (szemfenéki rétegvizsgálat) és szemészeti ultrahang vizsgálat iránti igény is felmerülhet.
  • A látórendszer neurológiai vizsgálata, beleértve a pupilla reakcióinak, a szemizom reflexeinek és funkcióinak áttekintését, valamint a perifériás látás értékelését. Látótér gépi mérése is előfordulhat.
  • Szemszárazság esetén szemhéjak, pislogási minták, szemhéjszélek, szempillák,  kötőhártya,  szaruhártya és a könnyfilm vizsgálatára kerülhet sor.
  • A szem egészségi állapotának előzményei és a vizsgálati eredmények alapján javaslatok a jövőbeni szemápolásra

Komplex gyermekszemészeti vizsgálat leírását is megtalálja weboldalunkon.

Leggyakoribb diagnózisok egy szemvizsgálat során: szürkehályog, zöldhályog (glaukóma), szemszárazság, időskori makuladegeneráció, tompalátás, diabéteszes retinopátia, kancsalság, fénytörési hibák stb.

Szemészeti vizsgálat - szürkehályog - látásvizsgálat - zöldhályog - glaukóma

Mi a különbség a szemvizsgálat és a látásvizsgálat között?

A látásszűréseket optikában, kórházban, háziorvosnál, magán egészségügyi intézményben egyaránt el lehet végezni. A vizsgálat célja a látás maximalizálása a fénytörési hibák megállapításával, és a megfelelő korrekció felírásával. Ezen vizsgálatokon az optometrista szakemberek képesek bizonyos szembetegségeket még a korai szakaszban kiszűrni és alapos szemvizsgálatra tovább irányítani a pácienseket. Ennek ellenére az egyszerű látásvizsgálat számos problémát és rendellenességet figyelmen kívül hagyhat, hiszen korlátozott felszereléssel zajlik. Tehát a látásvizsgálat csupán egy részét képezi a szemvizsgálatnak, és nem a szembetegségek diagnosztizálása a célja, hanem az éleslátás optimalázálása. További különbség, hogy a szemvizsgálatot általában szemész szakorvos végzi, optometrista kolléga segítségével, míg a látásvizsgálat alapvetően az optometrista feladatköre.

Honnan lehet tudni, hogy szemvizsgálatra vagy látásvizsgálatra kell mennem?

Ha nem tapasztalunk semmilyen szemészeti problémát, azon kívül, hogy úgy érezzük látásunk romlott elegendő lehet egy látásvizsgálat. Azonban érdemes, még tünetek nélkül is egy-két évente ellátogatni szemészeti szűrővizsgálatra, hogy megbizonyosodjunk arról, hogy minden rendben van, hiszen számtalan szembetegség van, mely visszafordíthatatlan károkat okozhat a látásban, ha csak akkor kerül diagnosztizálásra/kezelésre, ha már tüneteket okoz (pl. glaukóma).